Megfelelően tervezett szakaszos legeltetéssel és a szakaszváltások optimális idejének a meghatározásával, akár 40 nappal is meghosszabbítható évente a legeltetési idény, ami jelentős megtakarítást jelenthet a takarmányozási költségekben. A kulcs a digitális technológia bevonása, amivel most folyik egy kutatás.
A kutatási eredményeket az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) közölte, a hazai legelőkön végzett többéves szenzoros és botanikai vizsgálatok alapján. Idén ősztől a kutatók talajvizsgálatokkal egészítik ki a módszertant.
A gyepterületek természeti értékeinek, biodiverzitásának védelme nem valósulhat meg legeltetés nélkül. A védett gyepeket a vonatkozó jogszabály szerint kaszálással vagy meghatározott állatfajok legeltetésével (szarvasmarha, juh, kecske, ló, szamár, bivaly) lehet hasznosítani. Ezért a jövőben is jelentős szerepet kap a szarvasmarhák és a kiskérődzők legelőre alapozott tartása.
Magyarországon a húsmarhatartás leginkább akkor gazdaságos, ha legelőre alapozott. A védett gyepterületeken az alapvető cél az élőhelyek és a fajok védelme, így ezeken a legelőkön korlátozottak a gyepgazdálkodásban alkalmazható agrotechnikai beavatkozások - írja az Agroinform.
Szenzorokkal követik, mérik a legelő húsmarhákat
Az ÖMKi kutatócsoportja állattartó gazdák bevonásával, on-farm körülmények között vizsgálja, hogyan lehet minél fenntarthatóbb a gyepgazdálkodás, miközben gazdaságosabbá válik a hozzá kapcsolódó állattenyésztés.
A kutatók az állatokra szerelt szenzorokkal követik nyomon a húsmarhák mindennapjait és egyed szinten gyűjtik a táplálkozással és viselkedéssel kapcsolatos adatokat. A gulya kérődzési értékeinek változása például pontosan követi egy legelőszakaszon belül a fű fogyását, ami lehetőséget nyújt arra, hogy objektív alapokra helyezzék a szakaszváltások időzítését, megakadályozva ezzel a túllegeltetést. Így elmondható, hogy a gyepek védelmében is fontos szerepe van az új technológiáknak. Ezen túlmenően a digitális szenzorokkal időben ki lehet szűrni a beteg egyedeket.
A szenzoros vizsgálatokat egészítették ki a kutatók a legelők botanikai felvételezésével. Évente háromszor vizsgálják a vegetációt és nyomon követik a növényzet változásait. Ezeket figyelembe véve készítik el a gazdálkodók számára a legeltetési tervet, ami a legelőszakaszok legeltetési sorrendjének alapját képezi.
Eredmények Zalából
Az elmúlt évek kutatási adatai alapján a vizsgált Zala vármegyei állattartó partnergazdaságban a 2021. bázisévhez képest a 2023-as legeltetési szezon végéig évente több mint egy hónappal (a két év alatt összesen 77 nappal) tovább tudták az állatokat a legelőn tartani, ami állatjólléti és gazdaságossági szempontból sem elhanyagolható, hiszen ennyivel kevesebb megtermelt vagy megvásárolt takarmányt használtak fel, miközben szabadon legelhettek az állatok.