Ismét megjelent a madárinfluenza, a nagy áresés után drágul a takarmány és a napospipe. A szektor kilátásairól kérdeztük Horváth Lajost, a Magyar Pulykaszövetség elnökét.
Magyarországon 2024 első kilenc hónapjában, a tavalyi azonos időszakhoz képest 9,8 százalékkal több baromfit vágtak le: élősúlyban 549,3 ezer tonnát. Ebből azonban a vágópulyka egyszázalékos csökkenéssel már csak 51,7 ezer tonnát tett ki
- tudtuk meg az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) árinformációs rendszerének novemberi jelentéséből.
A jelentés kitér a baromfihús-exportra is. Ez a KSH adatai alapján ugyan csak 2,4 százalékkal 142 ezer tonnára nőtt szeptemberig, de ezalatt a pulykahús kivitele emelkedett: több mint egyötödével (21%-kal) 15 ezer tonnára.
Ám azt is megállapítja az AKI, hogy miközben a baromfihús-importunk 21 százalékkal 47 ezer tonnára csökkent, a pulykahúsé bővült: 29 százalékkal 3,5 ezer tonnára. Sőt eközben a vágópulyka termelői ára – a 2023. novemberi 606,6 forint/kg-hoz képest – 12,5 százalékkal csökkent 589,9 forintra.
Igaz viszont, hogy az egyes húsrészek ára rakétasebességgel emelkedett. Például a tavaly novemberben kilónként még csak 1947 forintos pulykamellfilé egy év alatt 23,3 százalékkal drágult, így túllépte a 2400 forintot az idei 45. héten.
Bizakodás
Végre javuló a piaci trend, mert a pulykaszektor évek óta nagy kihívásokkal küzd. Megdrágult az energia, az inputanyag, miközben az átlagfogyasztás 20 év alatt megfeleződött: évi 3,7 kilóra apadt. Nem meglepő, hogy a jó hírek hatására a pulykapiac szereplői az első félévben újra bizakodni kezdtek, de utána megint drágul a gabona, és az őszi vonulással megérkezett a madárinfluenza is.
Horváth Lajos, a Magyar Pulykaszövetség elnöke, a sásdi Y Pulyka Kft. ügyvezetője lapunknak úgy értékelte, hogy miután a 2021-ben még tonnánként 130 ezer forintos szemestakarmány-alapanyagok (búza, kukorica) árak idén júliusig csaknem 60 százalékkal ismét 65 ezer forintra csökkentek, újra lendületet vett az állattartás. Csakhogy azóta az aszály, az aflatoxin – és a kisebb világpiaci készletek – miatt ismét drágul a kukorica, s ettől a búza is.
Az AKI PÁIR adatai szerint október végén tonnánként már 75,5 ezer forintért adták a kukoricát és 74,9 ezer forintért a takarmánybúzát. A benne lévő import alapanyagok (monokalcium-foszfát, aminosavak, vitaminok) árán keresztül az elszállt forint-euró árfolyam is drágítja a takarmányt.
Kevesebb tenyésztojás
„Mindezek ellenére továbbra is optimista vagyok, pedig – mint megtudtam – a Nagisz Zrt. is befejezi a pulyka-szülőpár tartást, ami szintén drágulást okoz” – jegyezte meg lapunknak az elnök. Ugyanis a Nagisz távozásával Európa-szerte évi 13-14 millió darab tenyésztojás tűnik el a piacról, ami a napos pulyka és tojás áremelkedéshez vezet.
De minden rosszban van valami jó. Az előző négy évben olyan kedvezőtlen volt a pulykatartás jövedelmezősége, úgy lecsökkent a termelés – amitől tavasz óta keresett lett a pulykahús –, hogy lassan, de biztosan emelkedik az ára is. Ezzel a felvásárlási árak emelkedése – az elnök szerint – lefedte, sőt meghaladta a takarmány és a napospipe áremelkedését, ami újra vonzóbbá tette a pulykatartást hazánkban.
Megint keresett lett a pulyka, és ez a jövő év tavaszáig meggyőződésem szerint így is marad. Hogy azután miként alakul a piac, az elsősorban a takarmányáraktól, a hizlalásra beállított állatállománytól és a madárinfluenzától is függ. A pulykaállományban egyelőre nem okozott nagy kárt a járvány és a hatósági intézkedéssorozat.
„A tavalyi 75 ezer tonnáról idén várhatóan 80 ezer, jövőre reményeink szerint ismét 90 ezer tonnára bővülő éves termelésből mindössze egy-két százalékos a kiesés. Ugyanakkor örömteli hír, hogy a pulykaágazat egyes piaci szereplői mind a termelés, mind a vágás terén bővülést terveznek a jövőben” – tette hozzá Horváth Lajos.