Kaszáltak a tavaszi ipari máknak, de az őszi vetésű étkezési fajták piaca stabil. A szakértők szerint érdemes termeszteni, mert biztosan jövedelmez – és egyre többen vágnának bele.
Nőtt az elmúlt években a máktermesztési kedv Magyarországon. Míg a 2020–21-es szezonban mintegy 5-6 ezer hektáron vetettek mákot, addig a Nébih friss adatai szerint 2023 őszén és a teljes óesztendőben 11 004 hektáron. A termesztésre 554 fő természetes személy jelentkezett és 139 jogi személy vagy szervezet.
A jelentkezést azért fontos hangsúlyozni, mert ez követelmény a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztése, forgalmazása és felhasználása esetén. Ezt cserébe meghálálja a kultúra, ami még a környezetkímélő gazdálkodásba is beilleszthető.
Korábban a magyar földeken leginkább a tavaszi ipari mákot lengette a szél, mára ez a fajta kiszorult, de az ipari máknak világszinten is esik vissza a renoméja. Továbbra sincs hiány e növényből, csak az őszi vetésű étkezési fajtákat részesítik előnyben a termesztők. Ezeknek jobb a jövedelmezőségük, és a klímaváltozást is jobban bírják – tájékoztat Szalka János, a Sotiva Seed Kft. ügyvezetője.
Előnyök
„A piacon elérhető őszi vetésű mákfajták mind stabil terméseredményeket képesek produkálni megfelelő termelési kultúra és időjárási viszonyok mellett” – mondta el a szakember. A mák alacsony inputigényű, vetésforgóba illeszthető, kedvezően hat a talajéletre, miközben átlagos jövedelmezőséget biztosít. Azért az ügyvezető szerint van máktermelési korlát, így a piac rombolása nélkül, mint mondja, nincs benne korlátlan növekedési lehetőség.
Az idén nettó 640 forintot fizettek kilónként az EU szabványoknak megfelelő mákért a Sotivánál. Ehhez viszont tényleg törekedni kell a kiemelkedő minőségre.
A papírmunka mumusa
A máktermesztéshez társuló adminisztrációs teher macerásnak tűnhet, de Szalka szerint ez nem kirívó. Az tagadhatatlan, hogy az étkezési mák termesztése esetén minden, az általánostól kicsit is eltérő esetet a rendőrségnek jelenteni kell (a zöld tok megkarcolása pont ilyen). Akármilyen mag nem vethető, és a mákszalma sorsának táncrendjét is tartani kell.
Szalka János kiemelte, hogy bár az étkezési mák termelőinek nincs szükségük engedélyre, viszont a mákkal bevetett területeket és a betakarított mennyiséget be kell jelenteni a területileg illetékes kormányhivatalnak. A Nébih hozzáteszi, hogy az 500 négyzetméternél nagyobb területre vetett mákot évente legalább egyszer ellenőrzik. A bejelentési kötelezettség, a precíz dokumentáció és a különböző igazolások megléte pedig nem opcionális.
Külföldi süteménybe kerül
A Sotiva évi 2-3000 tonna értékesített mákszemének csaknem 95%-a külföldre kerül. Ám ott nem a bögreszám süteménybe kerülő darált verzió a divat, inkább az egész szemekkel szórt ételekre esküsznek. Máktermelésben egyébként Szalka szerint a csehek számítanak etalonnak Európában. De a magyar adottságok miatt nem lehetetlen elképzelés, hogy pár év alatt megközelítsük a több tízezer tonna éves kereskedelmi mennyiségüket.